Hue Hoi Antól kb. 150 km-re északra található. 1804-től 1945-ig volt főváros, előtte és azóta is Hanoi. A város citadellája szintén a világörökség része, gyönyörű állapotban maradt fenn a legnagyobb része, és folyamatosan restaurálják. Van egy terület sajnos, amit a földig romboltak az amerikaiak (ma csak egy füves mező néhány darab kővel), és néhány épületet tájfun is erősen megrongált, de a többi igazán szép látványt nyújt. A citadellán belül helyezkedik el az Uralkodói Város, amelyben azért elég sok épület megmaradt. Paloták, színházak, szobrok, hatalmas kapuk és ágyúk tarkítják a képet, sokat most restaurálnak éppen. Az Uralkodói Városon belül egy elkerített rész csak a királynak volt fenntartva, ha más férfi belépett a tiltott részlegbe, azt azonnal kivégezték. Más látnivaló igazából nincs a városban, így másnap hajókirándulásra indultunk.
Hue folyója a Parfüm-folyó és mellette jó néhány kilométeren keresztül királysírok vannak mindkét parton elszórva. Ezek a Nguyen dinasztia királyai, akik ide tették a székhelyüket 150 évre. A sírokat nem úgy kell elképzelni, mint egy szokványos márványtábla, hanem egy hatalmas park tavakkal, ősfákkal, és rengeteg díszes épülettel a királyok szüleinek, feleségeinek stb. Volt aki saját magának tervezte meg az egész "szerény komplexumot", majd a temetésén részt vevőket előírta, hogy kivégezzék, hogy titokban maradhasson a hely.
A másik érdekesség a Nguyen név. Ez ugyanis nem csak egy egész dinasztia királyainak neve, de a mai napig is ez a leggyakoribb családnév: így hívják a vietnamiak 40%-át, ami ugye egy 85 milliós nemzet esetében nem elhanyagolható szám. (Mellesleg Ho Chi Minh bácsinak is Nguyen az eredeti neve.) Mi eddig nem sok emberrel találkoztunk, akit ne így hívtak volna... De hát egy ilyen kollektivista társadalomban ez csak erősíti a közösségtudatot. Itt nem jó kilógni a sorból, az is nagy szégyennek számít, ha valakit nyilvánosan megdicsérnek. Ja, és az utcák legalább felét Nguyen-nek hívják, ami jelentősen segíti a tájékozódást (N. utca, N. tér, N. sugárút, N. köz...) :-)
Hajóstúránk a folyón érdekesen sikerült, a szállodában azt mondták, hogy 8-tól 13 óráig tart, menet közben a hajós viszont arról próbált meggyőzni minket, hogy csak este 5-re érünk majd vissza! Mondtuk neki, hogy nekünk mindegy, dolgozzon meg a pénzéért, aztán persze már 3-ra visszaértünk, így a hülye szállodások is megszívták, mert addig foglalt volt a szobánk. Az úton amúgy végig mindenféle dolgokat akart ránk sózni a hajósnő, volt ott póló, faragvány, ebéd, festmény meg amit akartok. Elég mérges lett amikor rájött, hogy nem veszünk semmit, akkor jött azzal, hogy ne menjünk végig a túrán mert csak 5-re érünk vissza :-)
Hanoiból ma este indulunk Sapaba, fel a hegyekbe, aztán még lesz egy napunk itt, majd akkor fogunk beszámolni a fővárosi történésekről. A csomagok nagy részét itt hagyjuk a szállodában, csak annyit viszünk a 4 napra amennyi feltétlenül szükséges.
Közkívánatra: KÉPEK! (Megérkeztünk Sapaba)
